Az elveszett bothai

Jorka még nem érezte magát ennyire bezártan. Az X-szárnyúja másik négy vadászgéppel egy rozoga bárka belsejében parkolt, amit csupán pár toydari szeretethimnusz és a csoda tarthatott egy darabban.

- Készen álltok egy jó kis csatára? – szólt bele a kommlikjébe Theron, az idegesítő ikhotchi pilóta. Válaszul Tannoshika morgott pár szót, Csipogó pedig kötelességtudóan fordította.

- A gazdám azon gondolkodik, hogy Zoer kisasszony még miért nem vágta ki a légzsilipen.

- Ahhoz is nagy önuralom kellett, hogy engem ne nyírjon ki – szólalt meg Jorka. – Hát veled mennyire meg kell szenvednie?

- Én nem tudom – hallatszott egy mély, kótyagos hang.

- Mert részeg vagy – válaszolta az ikhotchi.

- Mert mindjárt fel… - Tannoshika egy velőtrázó ordítással elhallgatta a Smaragd osztag két pilótáját.

- Már is jobb – válaszolta Jorka, majd kifújta a levegőt. Hirtelen megszólaltak a szirénák. A birodalmiak támadnak. – Na, jó van skacok, én vagyok a kötelék vezetője. Szájhőske, te utánam jössz.  Tannoshika, te Cirmost veszed párfogásba, akkor mindenki kész?

A padló lenyílt, a négy vadászgép pedig kisuhant az űrbe. Ez egy csapda volt, Jonson ötlete… Egy magányos teherhajót bevittek egy csillagködbe, ahol egy Dreadnouth cirkáló bujkált, felkelőkre vadászva. És lám, az ormótlan dög hajó átfúrta magát a köd csillagközi anyagból álló tömegén, és tűzet nyitott rá. A lézersugár szétfröccsent a nehézkes szállítóhajó védőpajzsán, megvédve a hajót a turbólézer pusztító erejétől.

A Dreadnought bal oldala felnyílt, a következő pillanatban hat rajnyi TIE süvített elő a belsejéből. Jorka beszólt a kommunikátorba.

- Na, jó, semmi hősködés. Elkapjuk a szemetet, aztán megyünk is vissza a Windre.

Connie bekattanhatott a mandalóriaknál, hogy ezt a feladatot pont rábízta, valamint Draver agyával is gondok lehetettek, hogy hallgatott a Bíbor vezérre. Jorka balra tért ki egy TIE vadász lövései elől, majd lehúzta a gépe orrát, és a birodalmi gép nyomába eredt. Megnyomta a kioldó gombot, az űrhajó darabokra hullott. A bothai egy másik felé lőtt, leborotválva a bal oldali napelemet. A TIE irányíthatatlanul csapódott neki a birodalmi hajó pajzsának.

- Elkaptam a másodikat – szólalt meg Grovenor. Jorka kifújta a levegőt.

- Nem fogatverseny ez Smaragd 12-es.

Tannoshika felrobbantott egy szemből támadó gépet, majd felbőgött. Jorka dugóhúzóba vitte a gépet, és közben folyamatosan tüzelt, több vadászgépből már csak fémhulladék maradt. Ekkor meglátta, hogy Tannoshika és Tigleh gépe külön vált tőle, és ami a legrosszabb, a hátánál sem volt senki.

- Hogy gázolna rajtad egy csorda bantha. Smaragd 12, hol a francban vagy?

A kérdésére hamarosan választ kapott. Az ikhotchi gépe tőle jobbra üldözött egy TIE vadászt hajmeresztő manőverek kíséretében. Jorkának a szava is elakadt, mielőtt leszidta volna a fickót a komlikjában, a szenzorai felsípoltak. Egy TIE vadász lépett a nyomába, vadul tűzelve. Jorka balra kormányozta a vadászát, majd lebukott a lövések elől, de a TIE egyre közelebb jött, ekkor mint a villám egy vadászgép jött vele szembe, elsuhant mellette, majd tűzet nyitott Jorka üldözőjére. A birodalmi gépből egy ócskavas felhő maradt. A bothan előretolta a gázkart, de későn. A pilótafülke megremegett, ahogy a bal felső hajtóművébe befúródott egy szilánk. A gépe irányíthatatlanul balra dőlt, egyenesen a Dreadnought lövésektől izzó orrpajzsa felé száguldott.

Rém felsikított, Jorka hátraszólt.

- Ne rinyálj! Inkább csinálj valamit!

A droid kikapcsolta a problémás hajtóművet, de az X szárnyú így is súrolta a cirkáló orrpajzsát. Az ütközéstől szinte felpattant, majd pörögni kezdett… Egyre távolabb a csatától… Jorka próbálta visszavenni a műszereke felett az irányítást, mikor meglátta, hogy egy fehér meteorit süvít a feje felé, az utolsó pillanatban látta, hogy egy fehér bögre, rajta egy név: Moron Andrus tula…. Egy fájdalmas csattanás…

Jorka az ájulásba zuhant, az utolsó gondolata ez volt.

Moron, amint felébredek, véged!

Tannoshika felüvöltött, mikor látta Jorka egyre jobban távolodó képét, parancsot akart adni Theronnak, hogy menjen érte vissza, de inkább magához rendelte. A TIE vadászok megakadályozták, hogy a barátja után menjen. Felüvöltött, majd nekitámadt a Birodalmiaknak. A hipertérből ekkor egy hatalmas, fehér test lépett ki, majd indult meg a birodalmi hajó felé, és lőni kezdett, mielőtt az használhatta volna az ionágyúját.

Az oldalán hirtelen egy tűzgolyó kezdett el növekedni, feltépve a burkolatát. A Dreadnought megfordult, és fénysebességre kapcsolt.

A három X szárnyú visszatért a dokkba. Tannoshika azonnal kiugrott, és odarohant a hangárba siető Drizzaqhoz.

- Jorka eltűnt a csatában, láttam kisodródni a gépét – kezdte el fordítani Csipogó.

- Szólunk Dravernek – mondta a geonosisi tolmácsdroidja. Drizzaqh odafordult AD-hez, majd geonosisul elmondott neki néhány szót. Draverrel és Connieval a hídon találkoztak, a kapitány már előbb tudta, hogy Jorka elveszett.

- Jó, kettes csapatokra oszlunk, egy smaragd, egy bíbor, és megtaláljuk a fekete banthánkat, Jorka az egyik legjobb pilóta, akit ismerek, és nem halhat meg.

Tannoshika felmordult.

- Túl sokat rinyál, hogy történjen vele valami – válaszolta Connie.

Jorka arra ébredt, hogy fájt a homloka… Az ágyában volt, az édesanyja hamarosan bejön, és felkelti, hogy indulhat a sorozásra, ahol a bothan hírszerzés tiszteket választ ki, persze őt nem fogják beválogatni, mivel túlságosan is önálló és együtt érző…

Ezért csempész lesz, majd…

A szeme felpattant. Az ágya helyett egy vadászgép ülésébe feküdt, a plafon helyett pedig egy vöröslő csillagködöt látott a feje felett, valamint hogy a hajója sodródik. Hamarosan mindenre emlékezett, a csatára, hogy megsérült a hajója…

- Rém? Megvagy?

A droidja igenlő csivitelése volt a válasz, az aprócska gép épp a bal felső hajtóműből próbálta kihúzni a fémszilánkot. Jorka leolvasta a képernyőre kiíródó választ…

„A csillagköd mélyebb régióiban járunk, a sugárzás zavarja a kommunikációt.”

- Sugárzás? – Kifog hullani a szőre és a fogai, nem így akart meghalni, mondjuk nem is akart meghalni. Ilyen dolgokat nem tervezett el…

„A sugárzásvédelmi pajzsot bekapcsoltam.” Jött a válasz a képernyőn.

- Rém, az életemet köszönhettem neked, bármit is…

Egy türelmetlen csipogás volt erre a válasz, jelezve, hogy hálás lenne, ha hagyná dolgozni.

- Bocsi.

15 percen keresztül némán ült, amikor a műszerfalon felvillant egy LED. A hajó szenzorai egy hatalmas testet érzékeltek, ami jobbról közeledett feléjük.  Jorka azt hitte, hogy egy megmentésére jövő lázadó hajó, de amikor látta feléje kúszni, már nem volt ennyire optimista.

A hajó birodalmi sem volt, de Jorka felismerte a típusát. Egy Recusant osztályú könnyű romboló. A következő pillanatban egy erő ellenállhatatlanul húzni kezdte a hajóját, egészen a nyitott hangárig. Jorka szíve hevesen vert, a gereznája remegett, miközben kereste a fegyverzetet, de a következő pillanatban a hajóját a mágneses kapcsok egy hangos csattanással a padlóra lökték.

A hangárban rajta kívül droidvadászgépek is voltak, amik között csontvázszerű alakok közeledtek, hangos léptekkel. B1-es harci droidok.

 

- Rém, gyere vissza – suttogta Jorka, de a kis droid nem volt ott a hajtóművön… - Az Erőre, visszamentem a klónháborúk idejébe, és a droidom sincs itt.

- Szedjenek ki minden használható alkatrészt a gépből – mondta egy gépies, parancsoló hang.

- Vettem, vettem! – válaszolta egy droid, aminek a feje búbját kékre festették, és már indult is volna a vadászgép felé.

Jorka ekkor pattant elő, előkapta a lézerpisztolyát, majd becélozta a közeledő droidot, ekkor a gépek becélozták a pilótát.

- Ez egy lázadó pilóta – sipította az egyik droid. Egy csapatnyi B2-es droid lépett be a hangárba és célozták őt be a lézerágyúikkal.

- Nem, a Bothawui elnöke vagyok, csak kedvem támadt repkedni!

- Akkor jöjjön velünk, elnökúr – szólalt meg a sárga színe alapján a parancsnoki egység. – A küldetésünknek vége.

- Hogy mi? – kérdezte Jorka.

Rém az egyik pillanatban még az X szárnyú hajtóművéből próbálta kihúzni a fémdarabot, a másikban pedig már az űrben sodródott, és nézte, ahogy egy hatalmas tengeri szörny csontvázára hasonlító űrhajó elvontatja az X-szárnyút. Persze azonnal kapcsolt.

Aktiválta a két oldalsó lábába szerelt hajtóműveket, majd elindult a hajó felé. Az szerencsére lassan haladt, így az asztrodroid biztonságban megközelítette a hangárt, átsuhant a védőpajzson, majd leszállt. A gazdája X szárnyúja még mindig ott volt, látszólag sérthetetlen volt, sőt néhány pókra emlékeztető droid fésülte át… Sőt, az egyik nekilátott kipiszkálni a szilánkot a hajtóműből.

Kullancsdroidok, egyszer találkozott R2-D2-vel, és a kék asztromech droid mesélt pár történetet ezekről, bár Rém nem hitte el, hogy a másik robot járt volna a Klónháborúkban. Biztos a sivatagi homok tette azt a processzoraival.

Megfordult, és elindult a hangár kijárata felé. Rákapcsolódott az ajtót kinyitó konzolra, és elkezdte feltörni a jelszót. Már a századik variációnál tartott, amikor kinyílt az ajtó, és egy B1-es droid lépett be.

- Hé, kicsi! Mit keresel…

Rém előtolta az ívhegesztőjét, majd egy erős elektromos kisülést küldött a harci droid fejére, mire az hátraesett. Rém begurult a folyosóra, majd balra fordította a fejét… Meg kell szereznie a hajó tervrajzát.

A két X szárnyú besüvített a vöröslő csillagködbe. Moron állított a szenzorokon, de a sugárzás még mindig torzított a képen, pedig meg akarta találni Jorkát. Őrület, hogy előbb a bögréje, majd a szobatársa is eltűnt. Remélte, hogy az utóbbit megtalálja…

- Mennyire bírod a fogatversenyeket?  - szólalt meg Smaragd 8.

- Egyszer láttam egyet a Malasteron – válaszolta Moron. – Sebulba a dug századik győzelme.

- Sebulba, aha – válaszolta elhaló hangon Jancen. – Akit megvert harminc éve egy rabszolgakölyök a Boonta esti futamon, és kb. húszszor akarták kizárni a ligából csalás miatt. Én is Fogatversenyző voltam, ahogy az apám is. Igaz, hogy a Coruscanti akadémiára jártál?

Moron rácsapott a műszerfalra.

- Őrület ez az interferencia. Igen, de egy kuati bunkó lecsatornapatkányozott, a következő pillanatban pedig már a vérző orrát markolta. Egyszer Soontir Felel is találkoztam, egy előadásán, ahol mesélt egy csatáról. Halod, olyan pilóta akarok lenni, mint ő.

- Én meg olyan akarok lenni, mint apám. Szerintem neked inkább önmagadnak kellene lenni.

- Ühüm – válaszolta Moron.  A mandalóri fogolytáborban szerencsére nem tompultak az érzékei, bár mintha a memóriája nem lenne a régi, de még mindig jól repült. A hajó szenzorjai ekkor érzékeltek egy előttük háromszáz kilométernyire haladó űrhajót.

- Roncsvadászok?

- Szerintem gázbányászok – válaszolta Andrus, ahogy megközelítette a szögletes, ütött kopott űrhajót, ami egy asztreoida felett parkolt. Az úrjármű élesítette a fegyvereit.

- Mit kerestek itt? – hallatszott egy érdes hang a kompból. – Birodalmiak vagytok? Nincs adó?

- Nem vagyunk birodalmiak, egy társunkat keressük, erre sodródhatott…

- A Kísértet karjaiba került, nem fogja túlélni.

- Hogy mi? – kérdezte Button.

- Egy csontvázhajó, ami itt szokott néha feltűnni, a múlt hónapban csak három hajót pusztított el.

- Köszönjük – mondta rosszat sejtve Moron, majd megfordította a gépét. – Remélem a többiek több sikerrel jártak.

- Ijesztő. Kísértet, Csontvázhajó… csontvázhajó… Ismerős. – Jacen is követte a társát. – Recusant osztályú könnyű romboló, de a Klónháborúk óta ritkán látni ilyet. – A srác hangján hallatszott, hogy gondolkodik.

- Kalózok? – kérdezte Moron.

- Ezeknek a hajóknak a legénységét droidok adták, de a klónháborúk után az összest lekapcsolták, gyanús…

- Szellemhajók, láttam én már ennél furább dolgokat is – mondta Moron. – Pl. a bögrém sincs meg, de részletkérdés.

Jorka a homlokán lévő zúzódást nyomogatta, közben arra gondolt, hogy amint visszakerül Moronhoz a hülye bögréje akkor a torkán akad a forró csokoládé, vagy mi. Egy cellában volt, a berendezését egy priccs, egy mosdó, és persze az ajtót lezáró erőtér, az ott strázsáló két B1-es harci droid. A földön pedig valami szürkés pép, amiről Jorka megállapította, hogy ehetetlen.

- Hé bádogdobozok? Nincs normális kaja?

- Kérem elnök úr, amint megérkezik Kisebb Poggle alkirály hajójára kap rendes táplálékot – válaszolta a jobb oldali droid.

- Te mi az a táplálék?

- A szerveseknél a töltés…

- Vettem! Vettem!

Jorka megrázta a fejét, majd leült a priccsre.

- Hogy a jawák mondják rátok, hogy jó kis áru lesz ez.

- Mi az a jawa?

- Mindegy – válaszolta Jorka.

Ekkor egy ismerős külsejű asztromech droid gördült be a folyósóra, majd szembefordult velük, majd egy sor csipogást adott le.

- A raktárban szivárgás. Nincs más droid a szinten?

Rém türelmetlenebbül csipogott.

- Vettem! Vettem!

Ahogy a harci droidok eltűntek a folyosón, Rém odagurult a cella nyítópaneljéhez, majd beledugta a csatlakozóját. Pillanatok alatt megszüntette az erőteret.

- Hol voltál ennyi ideig? – kérdezte Jorka, miközben a droid után ment. Az szüntelenül csipogott.

- Aha, most ebből, hogy értsek valamit?

Rém felbúgott, majd befordult egy folyosón, egyenesen belefutottak egy csapatnyi szuperrohamdroidba.

- Pompás.

Rém megfordult, majd egy elektromos kisülést küldött Jorka combjába. A bothai felnyögött.

- Hozd az elnököt, kicsi! – mondta a droidok vezetője. – A parancsnok látni akar.

 

A Corellian wind a csillagköd szélén parkolt. Connie elrepült a hajó hasa alatt, közben meghallgatta az osztag többi hajójától beérkező negatív jelzéseket. Jorka sehol, Connie azonban nem tudott gondolni a legrosszabbra, de úgy érezte, hogy szembe kell néznie vele. Ez a köd egy csillagbölcső volt, a közepén egy születőben lévő nappal. A por és a gázok pár millió év múlva összetömörülnek bolygókká és holdakká. Ha Jorka beljebb sodródik, akkor a sugárzás végez vele.

- Rossz érzésem van – szólalt meg a Naomi nevű twi’lek lány, akinek a gépe a Connie-é mellett repült.

- Smaragd 3-as, egy radioaktív csillagköd szélén repülünk, másnak is rossz érzése van. – A bothait már régről ismerte, de tudta, hogy a lány is elveszített valakit. Az Ardana nevű zabrak társát, aki most a gyengélkedőn fekszik élet és halál között.

- Jó – mondta a másik.

- Átvizsgáljuk megint a szektort.

- Vettem Bíbor vezér.

Jobbról ekkor érkezett be Smaragd 4-es – a nautolai Rizzan- és Bíbor 7 – Nay gépe-, megkerülték a Windet, és visszatértek a csillagködhöz. Ők se adják fel…

Connie elgondolkodva figyelte a narancssárga fénypászmát, ami felé közeledtek, amikor felcsipogott valami a műszerfalon. A nő a képernyőre nézett és elállt a lélegzete. A rendszerbe egy Broadside osztályú űrhajó lépett be, bár eltörpült a Wind mellett, a birodalmi hajó igen is veszélyt jelentett a vadászokra.

Felderítő lehetett.

Connie azonnal lehívta a rendszer térképét.

- Bíbor 8 és Bíbor 9. – Syerra és Ilis egy bolygócsíra környékét vizsgálták át.

- Látjuk, megyünk – válaszolta a csempész.

- Óvatosan…

A Broadside korvett tömzsi, ronda jószág volt. Az orra ketté volt vágva, a hasán két turbólézer üteg volt. A hajó feléjük fordult, és becélozta a két, szorosan egymás mellett haladó lázadó vadászgépet, majd kilőtt egy rakétát. Ilis egyből felismerte azt a különös formájáról… Gyémánt bórral töltötték meg.

- Kétfelé! – kiáltotta. Eszébe jutott egy régi csempésztrükk, egyszer egy bolygó rendőrsége ilyenekkel próbálta őt elintézni. Nagyot robbant, de pontatlan is volt.

- De…

- Syerra! – A nő balra rántotta a kormányt, Syerra gépe balra ugrott, pont akkor amikor a rakéta becsapódott a helyükre, a robbanás iszonyatos erejű volt, a lökéshullám megrengette a két vadászt, egymástól távol lökve őket.

A Wind ekkor fordult a birodalmi gép felé, és tűzelt. Az első protontorpedó a korvett orrának bal részébe csapódott. A korvett megfordult, és átlépett a hipertérbe.

- Beszüntetjük a kutatást, a bircsik még tudják, hogy itt vagyunk! – mondta Samdynis. A tárgyalóban voltak, a kerek asztalnál Connie, Draver és a Smaragd osztag vezetője ült. – A bothainak már úgy sincs semmi esélye az élet…

- Jorka a neve, és addig itt maradunk, míg meg nem találjuk. Túl sok energia kiképezni egy olyan pilótát, aki olyan jó, mint Jorka?

Connie ezt soha nem mondta volna ki a bothai előtt, de a lény sokszor megmentette az életét.

- Hagyjanak itt egy vadászgéppel, és én megkeresem.

- Draver, remélem, hogy nem tartod jó ötletnek ezt a baromságot? – fordult oda Samdynis.

- Neked kapitány, vagy uram! – förmedt rá a fregatt kapitánya. – Itt nincs barátság, és mi nem vagyunk a Birodalom, senkit nem hagyunk hátra.

A tárgyalóba ekkor Moron rontott be, a kezében egy adatlemezzel.

- Maga mit keres itt? – kérdezte Samdynis. Moron nem törődött vele.

- Uram, ez a Köd kísértet járta, utána néztem egy Klónháborúkról szóló archivumban, kiderült, hogy egy szeparatista hajó járőrözött itt, a feladatuk pedig az volt, hogy elfogják a békeküldetésben járó bothan elnököt.

- Ez valami vicc? – kérdezte Connie.

- Nem az, szerintem Jorka még él, csupán meg kell találni a hajó energianyomát.

- A Wind nem bírná a sugárzást – válaszolta Samdynis. – Veszett ügy.

- Igazad van. – Draver elgondolkodott, majd megszorította az asztal szélét. – Nem tehetjük fel az egészet egy szellemtörténetre, a Windnek ártana a sugárzás, nem hagyhatom, hogy a Lázadás elveszítsen egy fregattot. Elmegyünk innen.

A hajó suhogva csúszott félre, ahogy Jorka és a droidok a hídra léptek. A hely nem olyan volt mint amilyen a Corellian winden vagy egy birodalmi csillagrombolón, itt nem volt személyzeti árok, csak néhány panel, és persze az ablak, amin csodálatos kilátás nyílt a csillagködre, és persze a közepén lebegő születőben lévő csillagra.

A konzoloknál OOM sorozatú droidok sürgölődtek, előttük pedig egy különös formájú droid állt, amivel Jorka csak a történelmi feljegyzésekből hallott. A gépnek szögletes teste volt, a feje dobozalakú volt.

- Legközelebb, ha találkozok néhány őskövület droiddal, akkor vigyázok a számra – morogta Jorka, de Rém egy elektromos szikrát lökött a fenekébe. – Au! Áruló!

- Elnökúr, maga élve kell Kisebb Poggle hercegnek, de azért a szökés nem választható lehetőség maga számára – a droidnak búgó, monoton hangja volt, híján az érzelmeknek.

- Na, jó van bádogdoboz!  Én egy lázadó pilóta vagyok…

A droidok egyszerre fogták rá a fegyverüket, közben Rém észrevétlenül odagurult az egyik konzolhoz.

- A Bothawui elnöke vagyok, na! – morogta Jorka. – Ez csak egy álruha, hogy…

Hirtelen a kormánypultnál ülő droid felsikított, majd eldőlt. A hajó megremegett, ahogy megfordult, majd elindult kifele a csillagködből.

Jorka nem sokáig teketóriázott, kikapta az előtte lévő harci droid kezéből a lézerkarabélyt, majd fejbe lőtte a támadóját, majd megpördült, és belelőtt a hátánál lévő két droidba. A híd megremegett, amikor a hajó átlépett a hipertérbe. Jorka közbe leszedte a Rém felé tartó droidokat, majd rohanni kezdett a kijárat felé. Az asztromech droid követte. A folyosón hirtelen két droideka droid gurult elő, majd váltott át harciformába…

Pontosabban váltott volna, mert Jorka az egyik testének közepére lőtt, míg a másikra Rém repült rá, és intézte el az ívhegesztővel. A bothai hamar a lifthez ért, és mire a hangárokhoz ért a droidhajó már ki is lépett a hipertérből…

Szembe egy űrfregattal.

- Ez… ez… - Jonson szóhoz se tudott jutni, amikor az ősrégi űrhajó egyszerűen megjelent a Wind előtt. Draver a hídra sietett, és eltátotta a száját. A bothaiak ravaszsága közmondásos volt, Jorka bárhogy is vitte végbe ezt, jól csinálta.

– Lőjjenek!  Mindenki az X-Szárnyúakba!

A turbólézerek tűzet nyítottak a droidok rombolójára, a robbanásoktól fel-fel villant a védőpajzsuk. A Wind közelebb manőverezett, a hangárból pedig előrontottak a Bíbor és Smaragd osztag vadászai, hogy felvegyék a harcot a kiáramló Keselyűdroidokkal…

Barakk számára nehéz volt harcolni a vadászokkal, ugyan is azok szó szerint magukat vezették, tűzet nyitott az egyikre, mire az kitért, egyenesen bele Theron tűzvonalába. Az ikhotchi nem habozott, a gép lánggolyóvá változott. Syerra elsuhant egy másik droid mellett, majd leszedte a Moron gépére balról támadó vadászt. Arrébb Connie, Naomi és Tannoshika aprította a gépeket.

- Mintha csak egy történelmi filmbe lennék – morogta Shadree, leszedett egy droidot, majd kitért egy lövése elől. Bíbor 6 hirtelen a hátához ugrott, majd a torpedókkal tűzet nyitott a gépre.

- Jól csináltad Norf- hallatszott az interkomból Connie hangja.

- Dorf! – kiáltotta a bimm. Ilis dugóhúzóba vitte a vadászát, és felülről rontott az egyik denevérszerű gépre.

Közben a Wind egyre közelebb kúszott az ellenfeléhez, turbólézerei szinte tűzet okádtak.

Jorka kirontott a liftből, majd tűzet nyitott a vadászgépénél strázsáló szuperharcidroidokra. Az egyiket sikeresen leszedte, de a másik fedezékbe bújt, majd visszalőtt rá. Jorka egy panel mögé vetette magát, majd körülnézett. Rém sehol se volt. Ekkor észrevette, hogy az apró droid átrepül a hangáron a fúvókáival, majd leszáll a vadászgép szárnyára, majd végiggördül rajta. Jobban kihajolt, hogy lássa, mi történik az asztromechel.

A csatahajó újra megremegett. A harci droid pedig tüzelt, Jorka visszabújt. Ekkor az X szárnyúja felemelkedett, majd lőtt. A droid helyén már csak egy fekete folt maradt a padlón. A felvonó ajtaja félresiklott, egy osztagnyi robot rohant be rajta. Jorka előrevetődött, amikor Rém egy protontorpedót lőtt ki rájuk.

A robbanás végzett velük. A bothai felpattant, odarohant a géphez, majd beugrott.

- Na pattanjunk meg innen – morogta, majd kiviharzott a hangárból. Kint már tombolt a csata. X szárnyúak vívtak élethalálharcot a droidvadászgépekkel.

Jorka kapcsolt, szétlőtt egy Bíbor 12-esre akaszkodó keselyűdroidot, majd még kettőt, amik a Corellian wind felé száguldottak.

- Bíbor 3-as bejelentkezett – szólalt meg, majd megindult a Wind felé. Két vadászgép szegődött a nyomába mint egy kíséretként. Moron és Shadree.

- Te vonzod a szerencsét – mondta a lány.

- Aha – válaszolta Jorka, a hipertérből egy Venator osztályú cirkáló lépett ki, majd indult meg a Wind felé. A droidhajó inkább elindult a köd felé, ahogy a vadászok is. A lázadók pedig biztonságban megérkeztek a Wind hangárjába.

A fregatt belépett a hiperűrbe mielőtt a birodalmi hajó tűzet nyitott volna.

A bothai megigazította a homlokán lévő borogatást, majd ránézett a medikai droidra.

- Szerintem repülhettek, végigharcoltam egy űrcsatát.

- A végén ugrottál be – hallatszott Moron hangja. – Jó hogy élsz.

A bothai elvigyorodott, majd beszívta a gyengélkedő fertőtlenítőszagú levegőjét.

- Kösz a segítséget, a bögréd a pilótafülkébe.

- Ott hagytam volna?

Jorka a homlokára mutatott.

- Első kézből tudom – morogta.

Moron odalépett, majd megveregette Jorka vállát.

- Jó kis droidod van, majdnem letettünk rólad. Lesz egy kis buli a tiszteledre.

Az orvos droid odalépett.

- A betegnek pihenésre van szüksége.

- Jó van – mosolyodott el Andrus, majd kilépett a kórteremből.

- Droid, tudnál szólni Tannoshikának? Lenne egy kis megbeszélni valónk…

Jorka hamiskásan elvigyorodott.

 Írta

Kenneth Withaker